Szerintem meg sem tudnám számolni, hogy hány alkalommal kérdezték meg tőlem sminkelés közben a vendégeim, hogyan is indult a sminkes karrierem. Nagyon szeretem ezt a történetet, mert mindenki azt várná, hogy azt meséljem milyen csajos kislány voltam és biztosan anyukám neszeszerében randalíroztam. Ezzel szemben én mindig kicsit fiúsabb voltam, nem annyira vonzottak kenceficék. 

2013-ban egy családi eseményen a nagynéném a semmiből elém pakolta a kozmetikai táskáját telis-tele (akkor még számomra megfizethetetlen) sminkekkel és tudva, hogy rajzolni nagyon szeretek és érdekelnek a művészetek, arra kért, hogy sminkeljem ki. Nem mondom, hogy jó ötletnek gondoltam, rettenetesen izgultam. A végeredményre nem is emlékszem, nem tudom milyen sminket csináltam, csupán az érzés és a reakció ami örökre a fejemben ragadt. Széles mosoly, elmélyülés a tükörben, csábos tekintet és a mondat:

'Ez annyira gyönyörű, neked ezzel kéne foglalkoznod!' 

Azóta is azt vallom, hogy egy-egy mondat egy családtagtól, szülőtől, tanártól teljesen megváltoztathatja egy gyerek vagy tinédzser életét.